commune di state - Blogabond

Éjjel nehezen aludtam, szarul voltam a tetemes mennyiségű elfogyasztott bor után, ráadásul elszoktam ettől a melegtől is. Rájöttem hogy a párnám sem fújtam fel rendesen. A tó hullámait hangosan csapdosnak a sziklafalon, így nehezen alszom vissza. Ma is meleg napnak nézünk elébe. ¾ 10-kor indulunk.
A kempingek csillagozott mivolta között egyébként nem véltem mindeddig felfedezni nagy különbségeket. Az egycsillagosban nem volt papír és szappan, a kétcsillagos semmi extra, az Ossiacher Seenél volt külön hajszárító-búra szoba is :D

Szieszta idején egy bezárt benzinkútban túlestünk egy professzionális és EU-s normáknak megfelelő olajcserén. Ma megint nagyon sokat ülhetünk a kocsiban. Ati folytonosan átkozza az olaszokat- akik egyébként nagyon jó fejek voltak- elsősorban vezetési kultúrájuk miatt. Az olaszok mindemellett imádták a kicsi kocsit. A rendőrök fotózták, a benzinkutasok szintén. Persze ahogy kitáblázzák az utakat az rémes. Olaszul kiírják hogy országhatár felé erre, semmi országjelzés, komolyak. Egy idő után Ati is átvette a vezetési morált: anyázott, dudált, mutogatott mindenkinek. Ja s megfordult a dupla záróvonalon. Megjegyzem egész nap a kocsiban elég fárasztó ülni. Én sem kerülhettem el a lecseszést szokásos tájékozódásom, avagy tájékozódni nem tudásom okán. Persze az ingyen GPS szoftvernek híg a leve, néha kifagy a telefonon. Sajna nem vettem sem chiantit, sem olívaolajat. Most készünk a bogarat szállítmányozni a hegy gyomrán át vonaton. Az hegyeken nem csak a repülés rázós, de a hegy gyomra is. 100-al száguldunk, pattog a kocsi a nyitott vagonon. Kicsit sem volt halálfélelmem… Attila persze elsőnek állt fel a vagonra, miért is ne? végül is profik vagyunk már ebben vagy mi...

written by

liviamaria on July 2, 2009 from Zermatt, Switzerland

from the travel blog: Alpok by VW Beetle

Send a Compliment

comment on this...